FONTOS Szupertitkos atomprogrammal fékezték volna meg a feltörekvő nagyhatalmat, de a CIA ügynöke mindent borított

költségvetési hiány

Gazdasági növekedés és stabilitás – merre tovább, magyar költségvetés?

Gazdasági növekedés és stabilitás – merre tovább, magyar költségvetés?

Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.

Zsiday, Madár: megbűnhődünk, csak nem tudni, mikor

Zsiday, Madár: megbűnhődünk, csak nem tudni, mikor

Ha a jelenlegihez hasonló mértékű költségvetési deficittel fut tovább Magyarország, előbb-utóbb a piacok megbüntetik, ez a tapasztalat. A magyar gazdaságpolitika új vezetője Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magas nyomású gazdaságban hisz, magas növekedéssel, potenciálisan magas költségvetési hiánnyal, aminek számos kockázata van. A hazai makropályával kapcsolatban sok a kérdőjel, 2024 ugyanakkor jobb lehet, mint 2023 volt, ami viszont még meg is erősítheti a kormányt abban a hitében, hogy jó úton jár. De hogy szállt el Magyarországon a büdzsé hiánya ilyen drasztikusan, és ha új ura is van a kormányzati gazdaságpolitikának, van-e ura a költségvetésnek? Egyebek mellett ezekről a témákról – és persze a kilátásainkról – kérdeztük Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, valamint Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.

Indulhat a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, súlyos veszéllyel járna a költségvetési kiköltekezés

Indulhat a túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, súlyos veszéllyel járna a költségvetési kiköltekezés

Az Európai Unió pénzügyminiszterei a közelmúltban megegyeztek a költségvetési szabályok módosításáról, amelyeknek jelentős következményei lehetnek Magyarország számára. A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt idén már szigorúbb uniós elvárásoknak kell megfelelni, ami miatt borítékolható, hogy túlzottdeficit-eljárást indítanak a magyar helyzet miatt. Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója a hvg.hu-nak elmondta, így sem kell drasztikus kiigazításokra számítani.

Gyilkos kombináció a magyar államadósságban: mennyire fájdalmas a magas kamatszint?

Gyilkos kombináció a magyar államadósságban: mennyire fájdalmas a magas kamatszint?

Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után.  Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.

Brüsszel visszafogná a költségvetéseket, amikor a magyar kormány már kiköltekezett

Brüsszel visszafogná a költségvetéseket, amikor a magyar kormány már kiköltekezett

Az Európai Bizottságnak készít reformtervet Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, hogy megerősítse a belső piacot, ebben pedig fontos szerepe van a tagállami költségvetési kiköltekezések visszafogásának. A tervezet szerint az állami támogatások jelentős egyensúlytalanságokat teremtenek a belső piacon és a tagországok között, veszélyeztetve a versenyt, valamint fokozva az agyelszívást. A magyar kormányban viszont vannak olyan hangok, akik lazítanának a költségvetési fegyelmen: Nagy Márton szerint a gazdasági növekedés beindításához nem nagy ár a hiánycélok elengedése, mert a bővülés is meghozhatja a csökkenő deficitpályát.

Egyetlen grafikon, ami megmutatja, hogyan omlott össze a 2023-as költségvetés és vele együtt a fiskális politika

Egyetlen grafikon, ami megmutatja, hogyan omlott össze a 2023-as költségvetés és vele együtt a fiskális politika

A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

Surányi György: Magyarország útja a lejtőn

Az elmúlt hónapok gazdaság- és pénzügypolitikai vitáinak középpontjában egyfelől az (ár)stabilitás, másfelől a növekedés feltételeinek megteremtése állt. Az egyik tábor a fenntartható növekedés előfeltételeként a külső és belső pénzügyi egyensúly, ezen belül hangsúlyosan az árstabilitás helyreállításának fontosságát hangsúlyozza. Ezzel szemben a másik oldal a belföldi kereslet élénkítésével, a monetáris szigor – értsd: a pozitív reálkamatok – gyors felszámolásával, a hitelezés expanziójával, a beruházás és a fogyasztás élénkítésével, a reálbérek növelésével, vagyis a magas nyomású gazdaságpolitikához való visszatérésben látja elérhetőnek a magas növekedést. Az alábbiakban ehhez a vitához szeretnék néhány megjegyzést fűzni.

Hiánylefaragást ígért Varga Mihály, de konkrét új számot nem mondott

Hiánylefaragást ígért Varga Mihály, de konkrét új számot nem mondott

Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.

Nagy Márton épp most árulta el: radikális tervet fontolgat a kormány

Nagy Márton épp most árulta el: radikális tervet fontolgat a kormány

Nagy Márton szerint rossz döntés lenne, ha a költségvetési fegyelem előtérbe kerülne az Európai Unióban. A nemzetgazdasági miniszter a Demokrata hetilapnak adott interjújában hangsúlyosan beszélt a fiskális politikáról és azzal érvelt, hogy ha más országok 7-8 százalékos költségvetési deficittel versenyeznek a saját gazdaságaik támogatása érdekében, akkor "mi is lehetünk megengedőbbek magunkkal szemben". Egyenesen azt javasolja, hogy Európának és benne a legnagyobb gazdaságnak, Németországnak átmenetileg, kontrollált módon fel kell lazítania a költségvetési hiányt. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány gazdaságpolitikája választóvonalhoz érkezett, feladni készül az alacsony költségvetési hiány melletti elköteleződését a gazdasági növekedés támogatása érdekében. A helyzet gyorsértékelése az elmúlt hetek gazdasági adatai, kormányzati bejelentései, valamint a legfontosabb megszólalások tükrében.

Zsiday: meg kell fizetni a költségvetési hiány árát, a végső eredmény több évnyi stagfláció

Zsiday: meg kell fizetni a költségvetési hiány árát, a végső eredmény több évnyi stagfláció

A költségvetés valós helyzetét jól tükröző mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre: a hiány megugrott, ennek pedig nagy ára lehet. Főként, ha a kormányzat nem próbál meg kiigazításokat végrehajtani. De a költségvetés egyenlegjavulása is kisebb kiadásokat és/vagy magasabb adókat jelent, mindkettő alacsonyabb életszínvonalat, kisebb gazdasági növekedést okoz. Ha ezt elodázzák, akkor a következő külső sokk eljövetelekor ismét jelentős gazdasági visszaesésre számíthatunk, ugyanis a megszorításokat akkor kell majd végrehajtani, amikor egyébként is rossz a világgazdasági helyzet – írja elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.

Hatalmas költségvetési lyukról vallottak – veszélyben a 6 százalék alatti hiány?

Hatalmas költségvetési lyukról vallottak – veszélyben a 6 százalék alatti hiány?

Októberben emelte meg a kormány 5,2 százalékra az egész éves hiánycélt, de a KSH most közölt adatai szerint már a szeptemberben záruló harmadik negyedévig az összesített deficit 5,4 százalék volt. A különadók sokat javíthattak a termelési adóbevételeknél. Nagyon nagy kérdés, hogy a kormány 2023 egészére közölt 5,9 százalékos hiánybecslése tartható volt-e, és nem emelkedett 6 százalék fölé a GDP-arányos deficit.

Ez aztán a rendkívüli beismerés: elvéti megemelt hiánycélját a kormány 2023-ban

Ez aztán a rendkívüli beismerés: elvéti megemelt hiánycélját a kormány 2023-ban

2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.

Netanjahu: még nagyobb intenzitással folytatjuk a háborút!

Netanjahu: még nagyobb intenzitással folytatjuk a háborút!

Izrael nem állítja le, hanem még nagyobb intenzitással folytatja a háborút a Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen a Gázai övezetben - jelentette ki vasárnap Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pártja, a Likud frakcióülésén.

Alacsony hiányt Magyarországon? Ugyan minek? (TOP 10 sztori - 9.)

Alacsony hiányt Magyarországon? Ugyan minek? (TOP 10 sztori - 9.)

Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.

Eljárás indul nyáron Magyarország ellen a nagy brüsszeli alku után

Eljárás indul nyáron Magyarország ellen a nagy brüsszeli alku után

Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.

Még jövőre is óriási lesz a lyuk a szlovák költségvetésben

Még jövőre is óriási lesz a lyuk a szlovák költségvetésben

Jóváhagyta a pozsonyi parlament Szlovákia 2024-es évi költségvetését csütörtökön. A jövő évi büdzsé az idénre tervezettnél alacsonyabb, 5,97 százalékos GDP arányos hiánycélt vetít előre. Szlovákiában komoly problémát okoz a költségvetési hiány, a májustól szeptemberig kormányzó szakértői kabinet ezért javaslatokat is kidolgozott, amelyeket viszont a frissen megválasztott Fico-kormány szemlátomást nem fogadott el.

Ilyen az, amikor egy csettintéssel javít a költségvetésen a kormány

Ilyen az, amikor egy csettintéssel javít a költségvetésen a kormány

A várakozásunknak megfelelően valóban az MVM egyszeri befizetése mentette meg attól a költségvetést, hogy novemberben is csúfos számokat produkáljon. A Pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatok másfelől viszont azt üzenik: a makrogazdasági pályában bekövetkező pozitív fordulat szép lassan kezd lecsapódni az államkasszában is, az áfabevételi folyamatok mintha a normalizálódás jeleit mutatnák. Novemberben a nyugdíjkiegészítés és a kórházak adósságkonszolidációja miatt volt nagyobb a mínusz a szokásosnál és ha elhisszük, hogy ezek átmeneti tételek, akkor akár javuló trendekről is beszélhetünk.

Költségvetési módosítókat vétózott meg Varga Mihály

Költségvetési módosítókat vétózott meg Varga Mihály

A Költségvetési Munkacsoport alakuló ülésén 54 előterjesztésből 48-at jóváhagyott, a többit vétóval vagy ellenvéleménnyel látta el - tájékoztatott közleményében a Pénzügyminisztérium. Sajnos ebből nem derül ki, hogy változik-e a gazdálkodási fegyelem, inkább csak a költségvetési transzparencia hiányának újabb példáját láthatjuk.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörténhet az elképzelhetetlen Amerikával Trump miatt – aggódnak a hitelminősítők
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.