A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.
Ritkaságszámba menő döntést hozott kedden a kínai parlament állandó testülete, amikor a 2023-as folyó költségvetési év hiányát a GDP mintegy 0,8%-ával megemelte. Emögött az van, hogy rendkívüli államkötvény-kibocsátást hagyott jóvá, amely lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy 2024-es kötvénykvótájuk egy részét előrehozzák. Elemzők szerint a 137 milliárd dollárt kitevő kötvénykibocsátás a rövid távú gazdasági növekedési aggodalmakra mutat rá, és fiskális élénkítést ad a gazdaságnak.
Az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista csoport közötti eszkalálódó konfliktus nemcsak a regionális feszültségeket mélyítette el, hanem a világgazdaságra is erős hatással lehet az olajárakon keresztül. A közvetlen emberi tragédián és a kibontakozó újabb geopolitikai válságon túl egyre nagyobb a veszélye annak, hogy Izrael és a környező országok gazdaságai lefelé fordulnak. A zsidóállamot már több hitelminősítő is negatív figyelési listára tette, míg az amúgy is válságban levő Egyiptom miatt már kongatják a vészharangokat.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya a szeptember végével zárult pénzügyi évben 23,2 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit - közölte az amerikai pénzügyminisztérium pénteken.
Nem állt még helyre az általános forgalmi adóból származó bevételek körül a rend, szeptemberben az előző évhez képest csupán 1,9 százalékkal nőttek a nettó áfabevételek - derül ki a költségvetés részletes havi statisztikáiból. Szintén nagyon érdekes, hogy nagyon megugrottak a kilencedik hónapban a központi költségvetés kiadásai.
A Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kormányának módosított hiánycéljára korlátozott volt a befektetői reakció, most viszont a hitelminősítők, valamint az Európai Unió tisztviselői fogják vizsgálni az olasz költségvetési kilátásokat – emlékeztet a Bloomberg.
Rosszul hasznosuló beruházások, túlzott külső kitettség, valamint a költségvetés rossz prioritásai okozhatnak súlyos problémákat rövid- és középtávon is Magyarországon. Bár az infláció lassul, annak szintje még világszinten is magas, és megakadályozza, hogy a kormány visszatérjen a magasnyomású gazdaságpolitikához – ezeket a kockázatokat látják a legnagyobb kihívásnak rövid távon Bod Péter Ákos és Surányi György korábbi jegybankelnökök, valamint Oszkó Péter, volt pénzügyminiszer, az OXO Holdings vezérigazgatója. Mint az a Portfolio Budapest Economic Forum 2023 konferenciájának panelbeszélgetésén elhangzott, több lefelé mutató kockázatot látnak a közel jövőben, ami miatt nem mernének egy komolyabb fellendülésre fogadni.
A fejlett állampapírpiaci hozamemelkedés többféle kihívást okoz a befektetőknek és az államadósság finanszírozásában is, de ha nem romlik tovább a piaci környezet, akkor a magyar forrásbevonást jövőre is komolyabb nehézségek nélkül meg lehet oldani – hangzott el a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciájának állampapírpiaccal foglalkozó panelbeszélgetésében. A témák között felmerült az államcsőd kérdése, a megemelkedett kamatokból eredő banki és állami kihívások, a magyar költségvetési hiánycél megfinanszírozása és a kamatkiadások növekedése, valamint a magyar hitelminősítési és forintárfolyam kilátások.
JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon szerint a jelenlegi a legveszélyesebb időszak, amelyet a világ az elmúlt évtizedekben látott – írja a CNBC.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) növekedése felülmúlhatja az Európai Unió átlagát is, de a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) bécsi közgazdasági intézet kutatása szerint Magyarország kivételt jelent majd. Hazánk Észtország és Litvánia mellett mindössze azon három ország közé tartozik, ahol zsugorodhat az éves GDP 2023-ban. A WiiW szakértői ráadásul strukturális problémákat látnak a magyar költségvetésben és konjunktúrában.
Az Európai Központi Banknak nem kellene idő előtt leállítania a kötvényvásárlásokat, mert még mindig szükség lehet a piacok megnyugtatására, de a kormányokon - köztük Olaszországon - múlik, hogy a kötvénytulajdonosokat maguk mellé állítsák - mondta Yannis Stournaras, az EKB jegybankára a Reutersnek.
A Bloomberg helyi forrásai szerint Kína azt fontolgatja, hogy legalább 1000 milliárd jüan (137 milliárd dollár) további államadósság kibocsátásával növeli 2023-as költségvetési hiányát. A forrásokat infrastrukturális projektekre, többek között víztározási kezdeményezésekre fordítanák, mivel a kormány célja a gazdasági növekedés fenntartása és az 5% körüli hivatalos éves cél elérése.
Az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozói aggódnak az olasz kötvényhozamok miatt hat, Reutersnek nyilatkozó forrás szerint. A lap azt írja, hogy az EKB döntéshozói ezért elhalaszthatják az eszközvásárlási program leállításáról szóló vitát.
Az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtott szeptemberben a költségvetés, ugyanis a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint 33,7 milliárd forintos többlet jött össze. A részletes adatokat egyelőre nem ismerjük, de az látható, hogy szeptemberben alig volt kiadása a költségvetésnek a rezsicsökkentés működtetésével kapcsolatban. Összességében a minimális többlet jól jön a látványos elcsúszásban lévő költségvetés számára, azonban ettől még nem változik meg az alapvető összkép, ami összességében nagyon negatív.
A költségvetési hiánycél idei elvétése miatt a Fitch szerint bizonytalanná vált a jövő évi büdzsé deficitcélja. A hitelminősítő friss elemzése alapján Magyarország idén recesszióba csúszik, míg korábban stagnálásra számítottak.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgazdászai megvizsgálták az elmúlt évtizedek inflációs sokkjait világszerte: arra voltak kíváncsiak, hogy mi a közös jellemző ezekben a ciklusokban, és milyen lépésekkel lehet sikeresen mérsékelni az áremelkedést. Ha az IMF megállapításait elfogadjuk, akkor egyszerre van okunk örülni és aggódni is: a jegybankok világszerte alkalmazott eszközei hatásosak lehetnek, a kormányoknak viszont még van mit tenniük azért, hogy ne hátráltassák az infláció elleni küzdelmet. Magyarországon különösen kedvezőtlennek tűnnek az inflációs kilátások, ha pontosak az IMF-tanulmány eredményei.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Romániának további jelentős adóügyi reformokat kell bevezetnie a bukaresti kormány által bejelentett költségvetési korrekciókon kívül ahhoz, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt az uniós szerződések által előírt 3 százalék alá tudja szorítani.
A befektetők számára aggasztó fejlemény, hogy a 10 éves amerikai kötvények hozama – amely a jelzáloghitel-kamatlábak és a befektetői bizalom egyik legfontosabb mutatója – kedden 2007 óta a legmagasabb szintre emelkedett. Mindez lassan az egész világgazdaságot megmérgezheti.
Gyanús tárgyat találtak a londoni Gatwick reptéren.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Roszgvargyija több tízezer fegyveressel van jelen Ukrajnában.
Szerinte ezek az országok már Ukrajna oldalán harcolnak.
A MÁV szervezetátalakítása miatt is szükséges a módosítás.
Egy fontos diplomáciai ügyben viszont tisztázta magát a kabinet.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
